Vallomás

Tanú jelét adom, tisztelt íróság;
itt állok (meg ott, meg amott,
tovább állok úgymond), mást nem tehetek.
A dolgok látó kényszere okán
(ha tetszik, ha nem) oktalankodom.

Legyen könnyű nekem -
kérem, ezt kívánják, amíg alatta légzem
legyen könnyű az ég.
Hiszen a mérték itt úgy fújódik
körénk: szivárgó levegőből.

Nem kerülhetem el a kerített terek
(ahogy látható, ha van fény,
van mivel) összelátogatott látomását.
A dolgot látás kényszere okán
a hallomásba is ellátogatnék.

Persze ezek csalóka képek,
nyalóka árnyak, tisztelt íróság;
miért is hinnék el.
Hiszen pusztán a lihegés kényszer-

hordaléka a kifújt adás.

Vendégségben

A hely, amit otthonnak hívnak,
és ahova nem hívatlanul
toppansz be. Mégis -
egy pillanatig úgy néz rád
mint egy pufajkás kiskatonára.

Pedig a hivatásod a jóllakatás,
nem az attak, zabrálás, fosztás -
a te -talan, -telened a mások
éhségét célozza. Mégis -
egy pillanatig úgy néz rád a hely,

barbárra a kapun belül:
elfulladt lélegzettel.

Hogy aztán lustán kifújja a füstöt.
a hő- és füstelvezetésre alkalmas
nyílászárón át.
(Tűz esetén kinyitni.)

Első látásra emlékeztettél
valakire, akit behurcoltál ide.
A hely emlékszik, vagy
te emlékszel benne -

teljesen mindegy.
Leszoktál azóta.

Érkezések

Becsapódásom

szárnyak csak máson

tollak csak éhek

nyüvétől tépett

testeken égnek

Szólítva sem szól

némán parancsol

tollán a fény is

hulla reményíz

platánfakéreg

Fejjel a kőben

nemző erőben

mit nézzen húsba

rekesztett gúzsba

vakond mit nézne -

vonzásod angyal

ondó varanggyal

idetapasztott

száraz harasztot

zörget ha kézbe.

Panta rhei

...azaz minden mozog,
máskülönben rákapcsolódik a folyosói villany.
Képzeld, otthon érzed magad
ebben a szállodalégkörben.

Képzeld, az otthonérzet
viszonylagosságát ez a fényelnyelés
egy billiárdgolyó ütött
pörgés-forgására képzeli.

Minden mozog, vagy csak motoszkál
a kulccsal a sötétben -
ahonnan napfényjárt terek
határolt lélegzetébe lépsz;

a lakásba, benne lakásba
ebben a lakásban, ahol
a mozdulatlanságig nyújtózna
a lehetséges ölelés.

Város utca 4-6.

Csak amíg kitöltöm itt a nekem rendelt térrészt -

mondja a kapualj mellett a teljesen másnak 

képzelt funkció. Most portásfülke, ott ahol

a képzelődés se önszántából jár.

Valahonnan szél fúj, ez kelti az itt

egyenletes álhatatossággal aurád cibáló huzatot -

a kövek geometriájánál csak a beléjük

koptatott, karcolt sikolyok 

közönyösebbek.

De a beléd kódolt boldogságképesség itt is

kivirágoztatja a körfolyosó neked jutó tortaszeletét.

Ez a remény: két macska kísér fel a lépcsők kijárt,

diszkrét egyenletes eloszlásán.

Ha az emlékezet volnál, aki szárnytollait 

rendezgetve áll továbbra is a mélázás felett...

Bár csak privát éhség, akinek meghozták

a neki készült, hanyagul csomagolt nyeldeklést,

az íze egyetemes. 

Valamiért mégis. Emlékezetes - azaz a huzat, 

amiből majd a közökből kijutva újra szél lesz,

az óceánig viszi, hogy közünk volt hozzá -

ha nem is érezzük, mikor a világ könnye végképp

hullámokba ejt.

Bizonyos szempontból

...maga nem tekinthető. Egy hevenyészett, 

rághatatlan ebéd a kerthelység 

nagy, hideg esőcseppektől ázó, 

kis asztalánál.

Kisnagyemberi. A maga összes 

megnyilvánulása egy elsietett randi 

félresikerült, mégis az agyba égő rácsodálkozása

egy másik kapkodásra.

Szóval amolyan hétköznapi félregombolás

a vászoningen, ágyéktól indul és nyakig felér -

csak ezt nem lehet előlről kezdeni

ahogy a gomblukkeresést.

Az eltévesztett házszám. Más éhe kapcsán

kapcsolgatott, zaklatott lakó.

Én nem kértem semmit, és nem is akarok semmit -

mondja a kaputelefonba.

Felette nagy hiábavalóság, azt mondja

a prédikátor, felette nagy hiábavalóság!

Minden hiábavalóság!* És alatta ott lifeg, mintegy

ernyő alatt a maga összes

ihletett lihegése.

* Károli nyomán - "Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság!" így szól a mondat jelenlegi, katolikus fordítása (Biblia, Szent István Társulat, 1996)

Zsigerek

A tér felől...

A tér felől szinte diszkrét
a műtét, vagy boncolás -
hátulról a megújulás jegyében
ejtett sebek a sterilitás
teljes hiányával tüntetnek.

Belélegzed az egykori folyosón
végigsiető egy kávét Irénke
legyen szíves körömcipő-tipegését -
fájnak a bütykök, a poharakat is
rendesebben elmoshatta volna valaki.

...műtét...

Kegyelmes uraimék bakszagával elegy
vágottVirág-elvtársak moszkovita
bűzét. A porral együtt, ami
sebekből utcahoszan,
belélegzed a vidám barakkot.

Mert hátulról érkezel, hiszen
a boncmester is éhes. Pardon,
műtőorvos. Még nem dőlt el,
az elöl hagyott kulissza mögött
melyik kormorál reinkarnálódik.

...vagy boncolás.