Tökéletes átadás, mondhatni: gólpassz.
Először anyunak a szendvicsét, a kólát.
Aztán a csillogó szempárba nézve:
"...ugye tudod, hogy már nem szép dobozban,
hanem zacsiban jön a boldogkajcsimenü?
Olyanban mint a felnőtteké..."
Legszívesebben barackot nyomnál az
okosan bólogató buksira.
De tényleg! Amikor felnőttszámba veszik.
Sőt, emberszámba. Berúghatja a gólt,
ahogy komoly képpel megköszöni.
Kezében a rabszolgaságaink egyik
új-sárkori szimbólumával.
Tökéletes átadás volt, szívet melengető.
A kapuban álló angyal mezét
sározó találat. De tudod mit?
Hagyjuk el a gyönge hadovát!
Hagyjuk a nyekergő, kritizáló libsit!
Adjunk helyet inkább a létezésünk
alapjával szemben közösen
végrehajtott akció után
a nyers, tiszta gólörömnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése