A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szonett. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szonett. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 7., kedd

Előérzet







Lassan összeér szerep, szereplő,
egy lárva hagyja, bábozzanak vele;
a szürke éhes, borzongó eget nő,
alföldszint pendül, lazult küllőzene -

a széllel néha terhes mérge jön
az egymást furdalni ingerlő ősznek.
Helyezkedünk. Majd nagycsütörtökön
sem ül melléd, aki ma előz meg.

Kereszt csak dísznek, megváltás se lesz,
remény és félsz most egyként elereszt:
hogy üdvözülne? Éh, nem pisla lélek -

lassan összeér szereplő, szerep,
az összeférhetetlen mérgek fékezett
reakciói szintúgy összeérnek.





2020. január 18., szombat

Közjáték (9.)

A Közjáték csoportban elhangzott (fél)mondatra csaptunk le, és ezennel kiteszem a játszótérre is.
Inkább kísértés volt, mint bármi tényszerű. Ezt próbáljátok versbe foglalni.
Kiss Judit Ágnes - a Közjáték csoportban






Kísértettséged mértéke, hogy mennyi
tényszerűség fér az észleletbe.
Hogy magadtól vagy messzire kell menni,
vagy spirális ívben hullsz, nyeled be

mintegy a bármit (éj-mélyén a semmi) -
a kísértés az furton-furt kitárat.
Kísértettséged mértéke, hogy mennyi
vak tényszerűség benned a kijárat.

Merthogy ezek mintha egy nyeletnyi
korttyal terhes stampedli. Szeletke
kísértettség és tényészleletke -

egy ócskapiac mélyén lelt találat.
A tényszerűség mond érte egy árat,
s a kísértettség fogja kifizetni.