Ferdítés, őszi Nappal

Rainer Maria Rilke:

Herbsttag 

Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.

Leg deinen Schatten auf die Sonnenuhren,
und auf den Fluren lass die Winde los.

Befiehl den letzten Früchten voll zu sein;
gib ihnen noch zwei südlichere Tage,
dränge sie zur Vollendung hin und jage
die letzte Süsse in den schweren Wein.

Wer jetzt kein Haus hat, baut sich keines mehr.
Wer jetzt allein ist, wird es lange bleiben,
wird wachen, lesen, lange Briefe schreiben
und wird in den Alleen hin und her
unruhig wandern, wenn die Blätter treiben.
Herr: es ist Zeit. Der Sommer war sehr gross.

Rainer Maria Rilke:

Őszi nap

Eljött, Uram. Bármily nagy volt a nyár.
A napórát takarja felleg árnya,
vihar szelén dermedjen puszta sár.

Hagyd még, hadd érjen ízig a gyümölcse,
két enyhe reggelt, adj fénylő delet,
hogy édes zamatával telve töltse
szőlőnk a bort, hordóba szűrt tüzed.

Ki otthont eddig nem rakott, nem is fog.
Ki egyedül van, maga is marad már.
Levelet ír, olvas, kopárló fák alatt jár,
avar-allékban turkálja majd a titkot:
lombja hulltán túl is, úgy maradt nyár.

(-)

Nemes Nagy Ágnes fordításában (és kézírásával)

A hittérítő nyeregbe pattan

Megtanultunk ingyen izzani -

lámpás mivoltunk nem fújja el a szél,

mind tudjuk, milyen meggyőzhetetlen

létezhetünk a görgő görgetésben,

a reels-videók áramában fürdő

testvéreink mintázatait -

megtanultuk az elsietve késést,

hogy nem illik se múltba, se jövőbe,

mert épp jelen van. Megtanultuk úgy

felöltöztetni időbe száradó

ázó magunk, hogy ne fázzon a fázás,

a melegünknek ne legyen melege -

legyünk, akár a haldokló növényzés,

királydinnye hevült inváziója:

a helyettesítés majd behelyettesít

és valaki úgyis betölti igének

a helyzet be- és kilégzése közben.

Testvéreim! Ha megtanultuk, hát

gyakoroljuk milyen a jelenlét

jutalomból kapott büntetése.

Mert gyönyörűre tisztul az idő,

úgy is, ha a pixel mennyország

nem mutat bennünket semmilyennek -

izzó örömmel mondjunk rá igent:

a nemet mondás nem változtatás,

és legalább tiszteljük meg az Úr

bennünk lakását, hadova nélkül,

felvételtől egész a leadásig -

ahogy éhét dédelgeti a másik,

ahogy éhünk támad és betölt

a megfelelő méretben lakó

jelenlét-ízű bőrben otthonosság.