Rekviem a banyatank-hadosztály elesettjeiért
Jaj, fiatalember.
Jaj, ez mint a dög.
Ide le, az előkertbe.
Víz van benne, három marmonkanna.
A gondnok napok óta
bújkál előlünk.
Jaj, a szívem. Kiszárad itt minden.
Nem tudtuk meglocsolni.
Hát már csak mi páran.
Mi, az öregek.
Pedig régen, hajaj!
Lakóközösség? Ez?
Senkit nem érdekel.
Azt se tudom, kicsoda.
Vagy, hogy milyen náció.
Látja, ha maga nem jön...
még felmegyek. Majd, a kapáért.
Hagyja csak nyitva, figyel az őrszem.
Látja milyen szép?
Jelszavunk munka és béke...
Jaj, fiatalember.
Idén leszek nyolcvanhárom.
De mi még, látja, még
őrizzük a lángot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése