 |
| a kép illusztráció, ez nem akkor, nem ott... |
Tanuld meg, Kuksi, hogy nincs két egyforma Vorazlicki Klára Nóra Annamária Olga a világon.
Örkény István
Sziaszia sziasztok
most hogy így mindannyian
egybegyűltünk ezen a
végtelenbe nyitott íven
amit a két egymással szemben
nem pont párhuzamos liftfalon
elhelyezett tükör nyit
a szürke valóságba
kedves mindnyájam sziasztok
szeretném kifejezni azon reményem hogy
mindnyájam megőrizzük a
szellemi és testi épségünket
akármelyik csaknem teljesen de
teljesen mégsem ugyanolyan dimenzióban
szeretném kifejezni
hogy szeretlek benneteket és
amíg felérünk a nyolcadikra elmondanám
hogy büszke vagyok rátok
amiért túléltek és túléltek
nap- mint napi irgalmatlan
forgalmat közönyt rosszindulatot
ellen és hátszelet
sírmélyhideg égből
alsógatyáig benyúló jeges esőt
arcotokon szemgödrötök
üres árokszárító hő
napfarkasszemét
annyi mindent etcetera
kedves mindnyájam sziasztok
végezetül szeretném kifejezni abbéli óhajom
hogy valahol a nem látszó íven
a túlfelén ennek az irdatlan részecskegyorsítónak
ahol most közös érzelmünk szóba cirkulál és
magába ütközik
egy
közülünk egy
legalább egyvalaki
ne legyen ekkora irgalmatlan lúzer
mint én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése