Kóruspróba

I.

A helyváltoztatás normális rendje,
Istenek élvteli szintjét a csömör veri
le a sárba, majd a folyón át
fák árnya közé.

De legyen nálad tartalék érme,
ez a pantheon-összes, feltámad
még minapunk, jön még
eszmélésre kivégzés -

felzuhanás az egekbe.
Csak kövesd a megfelelő ösvényt
szárnyas saruban tipegő
kekec alak mögött.

II.

Mint mindenhol, itt is vannak
eretnek nézetek: hogy a
helyváltoztatás a romépítés.
Ne higgy a méricskélő papoknak,

A félrelibbenő függöny mögötti
indusztriális rozsdája is isteni munka -
csak a gyerek épít homokvárat,
a felnőtt eltapossa.

Mert semmi nem tartós, csak
a helyváltoztatás - ha átmeditálod,
feletted akkor is utazik a
rozsdás égbolt.

III.

Minden mozog, csak a mozgás
nem. Bármennyire furcsa,
a helyváltoztatás rendjében
ha a mozgás maga

vagy, akkor telhet egyhelyben
rútkiskacsaságod.
Az Istenek persze így is
úgy is jóllaknak veled -

neked nem mindegy, milyen
ízed érik a tálra terült
mannában a borral bőven
fröcsögő lakomán.

(-)