szünetjel

most épp hallgatok -

ha hallod, az (bocsáss meg)

nem az én gondom

egy ideig jeltelen,

mert a jelekből olvasó becsukta és

félretette a jelnyelvkönyvet -

a távolság és tartás összege

nem adja ki a kiadások

ellenértékét

olykor valamit tovább kell nézni, mint

amennyire megéri, hogy valóban

ízekké érjen és ízekre szedve

is összerakódjon, mintázat és 

rugalmas elszakadások nélkül, ahogy

egymás vonzásába szédült vízcseppek

egyesülnek az őszi levél 

színesedő élén

most ez a nézés jön,

belevonz a nálad nagyobb tömeg

bolygónyi gravitációja

olykor valamit közelebb kell

engedni a bőrödnél, eltemetett

csontok közül kiágazó rózsafát,

roskadt kávák és dőlt keresztek

alól ne riasszon a valaki

feltámadása

az elengedett szelek 

szégyenében most ez a csönd jön,

amihez visszatalálnak -

mert valami elmaradt mögötted és

hagynod kell, hogy legalább

saját magát utolérje.