Ha már Petrit olvasok...
A vásárlók egy része hülye fasz.
Ez evidens, mivel a honfitársaim egy része
mindig is hülye fasz volt, és
az étel kiszállítása csak egy merítés
a nagy közös levesestálból, jut
bele elfásult zöldség, rághatatlan zeller,
egyszóval: gyökér.
Ha kiviszek egy nap harmincöt ételt,
átlag három-öt eszehagyottat is
sikerrel jóllakatok. Köszönés és hálamentes
kiszolgáltak gyűrögetik a
kiszolgáltatottságom.
Nemcsak a vacsorát, engem is kóstolgatnak.
Egy részem estére elfogy bele.
A társadalmi csirkecsont, amit
kitolsz a tányérod szélére.
Összegyűrt kólásdoboz, amit
a sötétben recsegtet a kerekem, ahogy
átgurulok rajta.
Ne legyél szemét az ételfutárral.
Nem ő. Te köpsz a mások
gonddal főzött, ízesített,
kiporciózott levesébe.
Holott erről szól az egész. Hogy
nemcsak munka közben, evés közben
megjött étvágy rabszolgájaként, hanem
bármikor. Próbáljunk meg
egymásnak ízleni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése