2020. október 25., vasárnap

Csak úgy, magamnak (11.)

 




Láttam egy ránézvést meglett
polgártársunk, amint Bud Spencer szobrához járult,
megpaskolta a karját, beszélt hozzá pár szót,
és terheit láthatóan levetve
haladt tovább.  

Láttam egy polgártársnőnk, amint a 
forgóajtón áthaladva, a pláza
illékony vágyakkal terhes terébe belépve
úgy sóhajtott fel, mint aki hazaért.

Láttam egy Police feliratú biciklin
egy kisfiút a játszó bejáratában,
szemét a szabadon lengő hintára függesztve röpült
az elkerített mennyország rácsai közé.

Láttam a rendőröket, amint 
szolgálatban kiszolgáltatottak az
elterelődő forgalom fogcsikorgató trágárságának.

Láttam a térre igyekvő térfoglalók 
lelkes indulatát, és
előtte az üres, várakozó teret is, ahol
teret kapott a tiltakozás -

hiszen ünnepnap van.
Mindenki a maga Istene színe elé
járul és imádkozik.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése