Messenger

Az édesanyám magánytanuló,
szerencsére nem érinti az érettségi - de
egyre jobban fáj neki, hogy nem érintett.
Az anyósom intézménye intézményes
kiürítés aknájára lépett az ágytálazási
gyakorlaton - anyósom áldozatos.
A feleségem itthon dolgozik azaz
szédeleg a karrierlétra maligánfokán:
munka-alkoholista.
Jómagam elküldtem karanténba, mert
hatékonyabban szállítja a rossz-magam
az érintkezés-mentes ajtók elé éhelt flamót.
Hiányzik. Gennyesre keresem - de
nem találom.

Szóval mi tékápé jól vagyunk, itt,
Bezárabazáriában. Várjuk a nyitást.
Időnként kívülről megszemlélem a Keletit.
Lekésem a Nyugati előtt
a zöldet. De most annyiféleképpen
lehet szívni, hogy nem is baj.
Ki hogy van vele, nekem hiányzik, a Kelet népének,
egy kis halk beszédű, kulturált Nyugat.
Hogy vagytok ott kint, bent? Négy fal között,
gondolom, de tényleg érdekel:
lakik-e még egyensúlyérzet
a kitántorgásban?

Majd hívlak. Beszéljünk. Írjatok!