csak azok a hangok férnek a fülemhez
amiben tavaszi illatok -
minden egyebet összesöpörtem
mert vág ha széthagyott:
ne lépjek véletlenül bele
a véleménybe
inkább legyek vevő a
szélbe göngyölt létreményre.
csak azok a képek, amihez
nem kell szemüveg
amin nem sejlenek át a
bajt sejtéseitek:
tavasz nyakig a bajban húsvétban
költészetnapban -
ahogy kamasz magam
csak úgy olvasni hagytam
úgy járjon át
behunyt szemmel is ízleljem
a felelőtlen percek mámorát.
csak a tegnapi sonkasütés
halványuló szagízére ülő sülő kalács -
intés és őrzők és
parancs és jó tanács
most csak egy fohászba férő törek:
végre befelé pörgetem
amerre nyílik úgy hagyok
imát reményt hitéletet.
sok nincs ebből a mából
lehet holnap törő lélekre reccsen -
mégis nyílik majd ég ragyog
a nappalt őrző csillagod
felettem
ha bűnös ácsolat és szög
marcangol jajgatsz
van valami a levegőben
ami nem a fájdalmaink ízétől
aggodalmas.
csak azok a hangok férnek
mellém amik simogatnak
nem fenek élet jövőt feszengő
karcos szavaknak -
csak ami mit se kezd se nélkülem
se velem
ami a természeténél fogva
kegyelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése