(megint) Tükör

Teliholdmérésben az erkélyen
kiürített cigarettás dobozzal a balodban
ez a tavasz, rémlik, már megtörtént egyszer, csak
egyáltalán nem biztos, hogy veled.

Hold nyugszik, nap kel - a horizonton néhány
ismétlődő pillanatig a szemed láttára
nézi önmagát valaki a tükörben.


Adj esélyt a szerelmes mámorban
csapongó karvalyoknak.
Adj esélyt a tekintetnek, ami kifényesedett tőlük.
Adj esélyt a változásnak, ami
kikövetelődik.

Hold nyugszik, nap kel - és kellesz
ebbe az önkényesen kijelölt
szánalmas origóba.


A szélcsengőnkből kikelt fiatal dongó
otthon érzi magát a térdeden.
A szárnyak rendezgetése sem
emeli négyzetre a szavakat.

Hold nyugszik, nap kel - a horizonton
néhány toronnyal odébb
a másik éned is égig röpteti a szembogarát.