 |
| Szilágyi János: Jegyzet ' / Szél / |
az általatok kilehelt levegő
torlódása teszi -
elfújja az aurát.
ezt számtalanszor megtapasztalom.
mint a kifinomult szaglás, csak
nem köthető egyetlen érzékszervhez -
úgy érzem
két imbolygó keréken, a
megfelelő tempó elérése után:
suhanás közben
ha nem fúj erős szél
érezlek benneteket.
végignyal belőled
ahogy az áram a nyelvet -
bőrön bizserget az indulatod
és már azelőtt lassítok
mielőtt a szemem sarkában
megjelenik a jobbkéz szabályra
fittyet hányó, ösztönből
ideg diktálta tempóban
vezetett halálosztód.
az általatok kilehelt levegő torlódása teszi
ha ezt a körém boruló
magnetikus bőrt szaggatja, cibálja
szélárnyékot vetek.
ahonnan odalopózhat
csattanás erejéig - amit
porcikáimban évek óta
szellőcsókból és hajat tépő
süvöltő dühödből ugyanúgy érzek:
a pillanat
amikor eltrafál a vadász.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése