a szóra provokáló írás - olvassál bele
Nem is tudja. Vágyik-e tényleg oda - mert oda
tényleg nincs, ott nincs, csak odébb van, meg még odébb,
klikkek, birodalmi körök, meg együtt sörözések, meg
klubok, meg évfolyamok, meg egyetemeken sem
egyetemes ellenszenvek.
Vojtina sincs, csak ez a megsemmisítő attitűd -
vagy a szervilizmus. Azaz a legtöbbször ez a két
teniszütő, feszültség pattog köztük, nem a szerva itt,
csere ott haminc-tizenöt érvelt, számolható meccse -
ezek egymást.
Nincs oda, aminek a szélén. Beleolvasott ma reggel
egy fröcsögésbe, amit egy szeretett követettje
engedett meg magának. Nem tudja, hogy igaza van-e,
csak abban biztos, ez a hangnem nem tesz lehetővé
érdemi meccset.
Nincs oda, aminek a szélén. Nincs pálya. Tetszik, nem
tetszik. Én ide be nem megyek van, ha az a kánont szájba
baszó szufla vezényel. Fullasztás van, pedig nem
medence, vízilabda, hogy lenyomjuk az alacsony rendű
lírikus fejét. Pukkadjon az epilógja.
Lehet, ott van jó helyen, ahol van. A biciklin,
ahol legföljebb az ököllé összeszorult, menetszélbe gyűrt
artikulátlan, kilehelt indulat, sarkok és keresztutcák
mögül kisüvítő, mindenkit válogatás nélkül lökdösése
röpül felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése