Térdepelve

Most a gyónom a mindenható 
istennek-kel dolgozom, és nektek testvéreim - a
lényege, ugye, a titok. Gyónási titok.
De annyit elárulhatok: számos
alkalommal gyóntam különböző alakú,
pihés, ékszerezett fülekbe.

Van ebben valami elemien kegyetlen.
Hisz nem erre van felszentelve. A ti fületek.
Tényleg nincs semmi közötök hozzá.
Csak mint az első benyomás-turisták
általában: ingadozó létemre keresztet
vetettem a templomotokban.

Pedig az érintés nem arra való, hogy rögtön
tabu legyen belőle.

Csak érdekes akartam lenni. Hogy
lenyűgözzön akár az elrontott csattanó:
a legőszintébb mesém is a szószéketeken
ágálva meséltem. Gyónás-attrakció,
és ti lenyűgözve figyeltétek.

Tapogathattátok imára kulcsolt
kezetekben a saját nyirok termelte vágyat -
pedig ez a szex az írások szerint
már Mária Magdolnának se jött be.

Úgyhogy gyónom a mindenható istennek és
nektek testvéreim, hogy ez nem volt -
egyik sem volt gyónás.
Csak a figyelmed vadászatának
prédikációval megejtett esete.

A templomomban hideg van.
Menjetek ki a napra. Szárítsa le
az indiszkrét szavak keltette párát.
Én vétkem,
én vétkem,
titok. Amúgy. Rátok nem. Kizárólag az
Istenemre tartozik.