Afázia sírálma

Sziasztok. Átmeneti Afázia vagyok, és
a sírálmom a tömeg. A sírálmom a jeltelen.
Szóval hogy messzemenőkig olvadjak be a
többi belehányt áldozatba.
Nyilván leszel, és lesz emlékezni valód, de
ne kössük helyhez. A helyhez kötött
emlékezni valóhoz egy idő után csak a
rovarnép jár ki, aztán nyom nélkül
beleolvad. Ahogy a választalanság a bárki csendjébe.

Ez az én sírálmom, de nem zavar, ha
követ állítasz, padot mellé, ahol
fejben folytatod a befejezetlen beszélgetéseinket.
Ha kell a suttogáshoz az a kőből támasztott hallókészülék.
Nem zavar, ha nem valósul meg a sírálmom,
ha más valósul meg, hiszen én már
nem valósulok vele. Fel fogsz ejteni.
Legkésőbb a tested érintő letemetéssel. Amikor
te is felejtődsz. Remélem, ugyanoda, ahova én.