Csak eszembe jutott, miért fontos egy közvetítő nyelv, ami nem a nyers és praktikus tudást, hanem a gondolkodás struktúráját lükteti a maga meta-szintektől metabolikus szerkezetében - és hogy ez egy bevált recept, a hagyományé, és tényleg elemi szinten nyújt a saját nyelved határai fölött egy perspektívát.
Amíg a kultúra érvényét veszti azokban, akik csak a zsigeri ismeretek praktikumában léteznek (tehát az alkalmazható tudás mellé nem gyűjtenek felesleges sallangot, azt a területet meghagyják az indulatoknak) és érvényét veszti azok számára is, akik borzalmasan hitetlenül az indulat-vezéreltek életét jelenleg szervezik, és a düheik látják el alkalmazott alapanyagokkal (hiszen számukra ez csak a gyeplő a megvezetettek szájában); amíg a nemzeti kultúra folyton érvényét veszti, addig a latin műveltség szépségesen felesleges többlet voltában egyfajta egész-érzetet és általa a gondolkodás felelősségét is képes megjeleníteni.
Jelenleg a gondolkodás nyersen és meztelenül alkalmazotti státuszban van, a gyeplőt jelenti, meg a zablát, és a társadalmi terepen, ahol a többség focizik, semmi rangja nincs. Buzi-e vagy státuszban van a focikultúrában. Ezen sürgősen változtatni kellene, mert öngyilkos gesztus: a keltett félelmek mindig erősebbek, mint az azt csitító gondolat. Kellene valami, ami a gondolkodásnak rangot ad, mert a műveltség most egyáltalán nem alap. Nem jelent elemi szükségletet. Csupa szekularizálódott elem, az alkalmazhatóság jegyében szelektálva.
A szükséges minimum.
VálaszTörlésCsak eszembe jutott, miért fontos egy közvetítő nyelv, ami nem a nyers és praktikus tudást, hanem a gondolkodás struktúráját lükteti a maga meta-szintektől metabolikus szerkezetében - és hogy ez egy bevált recept, a hagyományé, és tényleg elemi szinten nyújt a saját nyelved határai fölött egy perspektívát.
Amíg a kultúra érvényét veszti azokban, akik csak a zsigeri ismeretek praktikumában léteznek (tehát az alkalmazható tudás mellé nem gyűjtenek felesleges sallangot, azt a területet meghagyják az indulatoknak) és érvényét veszti azok számára is, akik borzalmasan hitetlenül az indulat-vezéreltek életét jelenleg szervezik, és a düheik látják el alkalmazott alapanyagokkal (hiszen számukra ez csak a gyeplő a megvezetettek szájában); amíg a nemzeti kultúra folyton érvényét veszti, addig a latin műveltség szépségesen felesleges többlet voltában egyfajta egész-érzetet és általa a gondolkodás felelősségét is képes megjeleníteni.
Jelenleg a gondolkodás nyersen és meztelenül alkalmazotti státuszban van, a gyeplőt jelenti, meg a zablát, és a társadalmi terepen, ahol a többség focizik, semmi rangja nincs. Buzi-e vagy státuszban van a focikultúrában. Ezen sürgősen változtatni kellene, mert öngyilkos gesztus: a keltett félelmek mindig erősebbek, mint az azt csitító gondolat. Kellene valami, ami a gondolkodásnak rangot ad, mert a műveltség most egyáltalán nem alap. Nem jelent elemi szükségletet. Csupa szekularizálódott elem, az alkalmazhatóság jegyében szelektálva.
Latinul kell tanulnom...