Össztársadalmi válasz

Mondjuk úgy, értelemmentes
engedelmesség. A szürreális ez egy pipa
abszurd szára. Az izzadtságszagra
hasonlít, amit az enyhülést nem hozó
éjszaka után enyhe zavarban konstatálsz,
hiszen fürödtél. A szürreális ez egy pipa
távlatában ez egy pipaszurkálás:
értelemmentes. Engedelmesség.

Égett szagot érzel, de hiszen
mondtam: ez egy szürreális ez egy pipa -
azaz minden egyéb. Valahol bakelit
ég, annak van ilyen orrfacsaró bűze.
A szigetelések elégnek, és onnantól
már nem lesz minden ember Sziget;
áram alatti sztyeppe leszünk, kitéve a
keletről fújó szélnek.

Égett szagot érzel, félelemszagot -
legszívesebben ma ki se mennél. Mert
kiszáradás után apróra vágnak, ahogy
a valóság szövetét nyirbálja az összes
reggeli pénelopé. Jelző, kisbetű, ez is
egy szürreális ez egy pipa, megtömték
veled, gyújtsd meg, engedelmeskedj.

Mondjuk úgy, értelemmentes
engedelmesség. Egy költő sír, mert
róka lett, ki ajtó volt, azt mind megette -
és most nem tud kimenni. Innen? Hova?
Magunkban hordozzuk apáink hideg
tundrákra nyíló száműzetettségét.
Ez egy szürreális ez egy pipa szára,
nem szelel. Az istennek nem szelel.