vá tesz

ebben viszi ki az ételt? én
meg nem enném
egész életemben
egy pohár vizet sem
tegyék elém az asztalra ezt szok
tam meg fiatalember ez
a normális

nézi az ételputtony alatt haj
ló hátam
              egyenes gerinc
kicsit ómódi rég nem
divatos pulóveréhez inget
készítettek ki neki mára enyhén
kopottas őszébe fordult de
jól karban tartott nagypol
gári vagy úri öntudat
nézi mi a kioktatott csür
heszolga dolga
                        egyenes beszéd
felett a tekintetében fényes
szeleket túlélt csillogás hogy
megint nyíltan vállalta vé
leményét egy alantas fe
ladatot végző beszélő
géppel szemben vál
lalta felettes egét

elképzelem a neki rendelt szol
gát feleségnek
                       szívják
vérét nyilván fiai pont
ugyanígy hiszen ugyanezt
a tempót követik úr
hatnám tempót ami
kézügybe rakott élet mar
koltában egész amihez tény
leg szolgálat kell neki
rendelt szolga - vagy úrhölgy?
házicselédjük van?

elnézem ezt a kiszol
gáltatottságot mennyi ma
kacsság és mennyi hatá
rozottan elavult élet
tapasztalat kell egy ennyire kőbe
vésett elvakultsághoz

amúgy igaza van
a házhoz rendelt elit étel sem
válik becsomagolástól
kicsomagolásig nett pin
cér eléd terelte érzéssé pon
tosan értsem elit
élés elnézi ezt a
kiszolgáltatottságot amit
leereszkedvén megszólított és most
alászolgájá vá
tesz