Beszélgetés egymásnak (csaknem) háttal

Billy Collins:

Bevezetés a költészetbe

Kérem tőlük, végy egy verset,
tartsd aztán a fény iránt
úgy, mint egy diát,

vagy tartsd füledhez méhkasát.

Mondom, dobj a versbe egy egeret,
és figyeld míg kitalál,

vagy lépj a versszobába te,
s keresd a villanykapcsolót.

Azt akarom tőlük én,
hogy vízisízzenek a vers színén
intve a part s szerző neve felé.

De ők csak azt lesik,
hogyan kötözhetnék meg a verset,
hogy amit tud, belőle kiszedjék.

Ütni kezdik egy gumicsővel,
Hogy vallja be jelentését.

(Fordította: Krusovszky Dénes)

shizoo:

Versfény iránt

Nagyobbára ajándékba 

kapod, ahogy a csukott szemen 

át a zöld napfoltokat,

vagy a fülcsengést, a durranás után.

hogy egyszerre kint és bent

sem egeret, sem macskát, se be-

se kitalációt.

Nem mentség. Pont olyan, mint a gégecsöves

lámpa a vallatószobában,

beléd hallatszik, és ha akarnád

se tudod kikapcsolni.

Nem a színe, hanem az elmerülés, a

fuldoklás meg a jé, mégis élek.

Az a vers, ami ha akarod, ha nem

bevégez, de nem végez ki téged.