2020. május 9., szombat
Kilátás
Van mintegy két négyzetméter teljességünk
a paneloldalra függesztve, amit
mind a ketten másra használunk.
Te lélegezni jársz ki oda, én
pedig bűzölögni.
Felelősséggel gondozott kis kertjében
gondozatlanabbak a szavak.
Innen nézek. Le. Ez a lenézés
teljes egészében jogtalan - mert
ennél aligha van lejjebb. Ahogy
ápolatlan füsttel lélegzem tele a
kora reggel kibomló illatát.
*
Van mintegy pár ezer négyzetkilométer
ahol ezeket a szavakat elvileg kikódolja
a befogadás.
Te egyre inkább ügyet se vetsz rá, én
még kicsit fújnám.
Felelőtlenül fütyörészek. Egyre
inkább úgy érzem: nincs semmi közöm.
Innen nézem le. Ez a lenézés
is jogtalan - bármelyik nyelven, amit
nem tanultam meg, ugyanilyen
könnyű volna értelmes elemekből
értelmetlen igézést füstölögni.
*
Van egy végtelen felettünk, amit
eltakar a virradattól alkonyatig nyíló
fénylés által átrezgetett, kifújt légkör.
Te lélegezni jársz bele, én
leginkább bűzölögni.
Nem a seolban lakik, bennünk
vert szomorú tanyát az Isten.
Innen nézem. Bárhonnan
nézhetném - de ez itt az otthonom, ahol
továbbra sem szólítom meg, hisz
mit mondhatnék. Kifújom.
Sajnos. Úgyis tudva tudja.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése