Pengő cimbalom

Megfosztottad magad az éjszakától -
azaz mély átéléssel fájtál a behúzott izmok mentén.
Az izomgörcs iszonyú lecke, elmossa az álmot
amit pendültél, pedig
valami lényeges - csak arra emlékszel, hogy
valami dallam.

Tegnap valaki megmakacsolta magát,
hogy megmutatja. Leginkább persze saját magának,
hogy bírja még a táncot. Azt az össznépi
kergetődzést, amit
keréken és lábakon űzünk, időfogócskát
az odaéréssel.

Úgyhogy ma reggel csak ez a foszlás -
nincs más mutogatni valód, zárványos, tépett erek
a besavasodott izmokban. Keserű ostya
jutott a vasárnapi
úrfelmutatáshoz. Gyónása nélkül
ízelítő.

Heves szél tépi
égnek hajított varjak
kócos tollait.

A tested templomában ülő Úr álmos,
fáradt és ingerült, hiszen megint a halogatással,
az odázással köszönöd a megidézést.
Barlangod mélyén az
álmod harangja kong - elzeng, pedig az
angyalok nyelvén.